2010. december 26., vasárnap

Karácsonyi menü.

Lássuk, mi is volt. Előételnek olaszos sült falatkák - hústűn koktélparadicsom, lilahagyma, sajt, prosciutto, bazsalikomlevél. Olívaolajon megpirítottam. A másik: vajon-olívaolajon pirított rákocskák fokhagymával. Meg almás avokádósaláta. Nyamm...

Hasonló fogás is volt, mint tavaly, ez a lazac. Ugyanúgy készítettem, 23-án már bepácoltam a kedvenc svéd fűszeremmel, a Zitronpeppar-ral, vagyis a citromos borssal. Citromkarikákat is tettem még rá. Forró serpenyőben, vajon sütöttem meg. Metélőhagymás tejföllel, salátával csúcs.

Egy másik fogás, amit életemben nem készítettem még, az ára miatt, nem is ettem sokat és féltem tőle, hogy elszúrom, az a libamáj volt. Egy kis darabot vettem kettőnknek, 30 dekásat. És hozzá egy fél kilós libazsírt. Az elkészítése kellemes csalódás volt, hiszen könnyebb megcsinálni, mint a rántotthúst, semmi de semmi ördöngősség nincs benne, úgyhogy ha pénztárcája engedi bárkinek, vágjon bele bátran! Annyi az egész, hogy sütés előtt egy órával megsózom, tejbe áztatom, mellé kakukkfüvet dobtam. Sütés előtt lecsepegtettem. Egy lábasban, kis lángon felmelegítettem a zsírt, pár gerezd fokhagymát és kakukkfűágat szórtam bele - ezzel is ellenőrízve, hogy mennyire meleg a zsír. Óvatosan beletettem a májat, s takaréklángon, néha megforgatva sütöttem. Fontos, hogy az olvaszott libazsír lepje el. Fogpiszkálóval ellenőriztem, hogy megsült-e: ha még vér jött ki a májból, akkor még sülnie kell, de ha nem, nem :-DD Utósózni érdemes. Főtt, majd héjában sült vajas-fokhagymás krumplival ettük. Fantasztikus lett!!

A maradékot visszatettem a zsírba, így jobban tárolható. Reggelire a libazsíros kenyér libamájjal pedig...mmmmm....

A bor: Jásdi Olaszrizling. Ittam már sokkal jobbat is, sokkal olcsóbbért.

Íme:


Karácsonyi sütemények.

Megfogadtam idén, hogy nem viszem túlzásba a karácsonyi készülődést. Hát persze, hogy nem sikerült!! :-))) 6+1 féle sütemény készült, végül is másfél nap alatt. Lássuk.

1) Túrós pogácsa.

Hozzávalók:

fél kiló liszt

fél kiló túró

1 sütőpor

2 tojás

egy evőkanál só, kevés pirospaprika

15 deka vaj

15 deka margarin

A túrót - krumplinyomó hiányában - egy sima levesszűrőn nyomkodtam át, nem volt nehéz egyáltalán, viszont nagyon finom apró lett tőle. Egy tojást kevertem hozzá, majd a vajat és margaring, ezt követően az átszitált sütőporos lisztet. 15 percet pihent. Egy-két centisre nyújtottam ki, apróra szaggattam és kivajazott tepszibe tettem. A tetejére sós-pirospaprikás felvert tojást kentem. 15-20 perc alatt kész is van. Nem vagyok nagy pogácsasütő, de ez tényleg isteni lett. Mindjárt eszek is egyet belőle :-)) Íme:

2) Mandulapelyhes gesztenyés golyók

Sima gesztenyegolyóknak indult, ez lett belőle :-) Kb. 5-5 deka margarint és vajat olvasztottam vízgőz felett, hozzá apróra darabolt maradék csokikat tettem és egy ét katica tortabevonót, meg egy tojást, ízlés szerint porcukrot. Ezt felfőztem. A golyókhoz egy kiolvadt, már puha gesztenyemasszát villával összetörtem, 10 dekányi darált kekszet szórtam hozzá, valamint kevés vajat morzsoltam hozzá. Kevés rum került bele és a kókuszkocka mázából pár kanálnyit tettem hozzá. Apró golyókat formáltam belőle, a közepükbe meggyet tettem. Ezután a csokimázban fürdettem meg őket, s pirított mandulával díszítettem őket. Ez utóbbi macera volt, mert egyenként tettem rá őket, de megérte. Puha, nem túl édes karácsonyi, hand-made édesség vált belőle.

3) Kekszes-nápolyis tekercs

Ezt már tavaly is készítettem, úgyhogy a recept a korábbi bejegyzésben már olvasható.

4) Kókuszkocka

Szintén zenész.

5) Vaníliás-mandulapelyhes piskóta

Majdnem vizes piskóta az egész, csak a 4 tojás helyett plusz két sárgája van még benne (megmaradt máshonnan). Valamint igazi vanília, fél rúd kikapart belseje! Teljesen más lett az íze, mint a vaníliáscukorral. A tetejére mandulapelyhet szórtam. Mentás csokiszósszal kiváló!!

6) Sima nápolyi

Ez a kekszes nápolyis tekercs kakaós krémjének a maradékából lehet készíteni, a maradék ostyalapokat kentem meg vele.

+1

Babapuncs :-))

Téli vegyes.

Téli estékre készítettem ezeket. Az avokádó sztár nálunk ilyenkor, így mindkettőben szerepel. Semmi flanc, hagymával, almával, öntettel vagy anélkül is ehetjük. Minden egyéb finomat mellé.

Sütőtök krémleves - kép update.

A recept változatlan, vagyis olívaolajon pirított vörös és fokhagymára dobom a kockázott sütőtököt, felöntöm vízzel, ízesítem szárított zöldséges (natúr!!) ízesítővel. 5-10 perc alatt megfő, hozzáöntök kevés tejszínt, forr egyet és máris irány a turmixgép. Kakukkfűvel, pár csepp tökmagolajjal együtt turmixolom. A tetejére parmezán, tökmagolaj és pirított tökmag kerül. Pirítóssal szoktuk enni. Már volt ez a recept korábban itt, de inkább kétszer, mint egyszerse :-DD

2010. november 27., szombat

Spanyol hangulat - csicseriborsóval.

Egyik nap többminden jó hír ért, így este ünnepeltünk. Olyan kaját próbáltam készíteni, mint amit a spanyoloknál ettünk, csicseriborsós egytálételt. Tök egyszerű, 5 perc alatt megvan! Egy fej lilahagymát, vöröshagymát vágtam karikára és két gerezd fokhagymát aprítottam, bő olívaolajon pirítottam őket, majd pirospaprikát szórtam rá (=pörköltalap). Rászórtam a csicseriborsót, hozzá friss kakukkfűleveleket, sót, pár percig fedő alatt párolódott és kész is lett! Ha spenót lett volna a fagyasztóban, azzal ettük volna, így maradt a pirítós. Finom, egyszerű és eltelít! Nomegpersze visszahozza a nyári hangulatot! :-)

Kép jön, mobilos.


2010. november 9., kedd

Túróstészta újítás.

Imádom az otthoni lekvárokat, amiket Anyu készít!! Eper, barack, szilva mindig készül, legszívesebben oldalakon keresztül áradoznék róluk! :-) Node, történt, hogy nagyon ettem volna túröstésztát, de nem simát, hanem valahogy másként elkészítve. Fodroskockát vagy szélesmetéltet főztem, s egy tűzálló edényben összekevertem túróval, bourbin vaníliás cukorral, porcukorral, tejföllel. A tetejére több - pici tejjel elkevert - tejfölt locsoltam és szilvalekvárpöttyökkel tettem tökéletessé. Irány a sütő, 10-15 perc, s kész is az újdonsült túróstészta. Megveszek most egy ilyenért! Más lekvárokkal is tutijó, pl. füge. Apropó, nemcsak a túróstészta, hanem a gombóc is jó vele.

Avokádós saláta.

Lássuk, mi maradt még ki. Asszem ez Párizs után készült, mert megint megszerettem a mustáros-borecetes öntetet (mustár-citromlé-méz-vörösborecet), valamint a majonézes-borecetest. Semmi extra, csak salátalevelek, mindenféle más zöldség és szeletelt avokádó. Hogy valami tartalmas is legyen mellette, padlit sütöttem és serpenyős pirítóst készítettem hozzá a szokásos módon.



A Mohácsi Vész.

Kis kitérő. Elkészült barátunk első pálinkája! :-) Jó cucc!! Külön figyelmet érdemel a címke!! :-)



Kacsamell, almás körettel. Vagy ananásszal.

A Vom Fass-ban vettem egy üvegcse birsalmás borecetet. Nagyon különleges! Hétvégén ki is próbáltam. Hogy is? Kacsamellet sütöttem (serpenyőben megpirítani, majd sütőben fólia alatt és felett, mellette szeletelt almával, pucolatlan fokhagymagerezdekkel). Köretnek almát kockáztam fel, pici vízzel öntöttem fel, valamint egy löttyintés ilyen birses ecettel. A kacsára is pár cseppet rá lehet csepegtetni, nem rontja el!

Másnapra pár szeletnyi maradt. Ezt felmelegítettem, s a serpenyőben még karikára szeletelt (nem konzerv!) ananászt tettem még, picit pirult, kapott pár csepp birses ecetet és az lett a köret. Íme:


2010. november 8., hétfő

Szarvasgombás tészta...bármikor!!

A mamutban találtam két jó boltot, az egyikben olasz kajákat lehet kapni (Capri), a másikban pedig olajokat, eceteket, likőröket, stb.-stb. ínyencségeket (Vom Fass, teccik a mottója: látni, kipróbálni, élvezni :-D).

Pár hete kétféle tésztát vettem, olaszt, frisset (vagyis nem száraztésztát, hanem hűtőben tárolandót): szarvasgombásat, valamint bazsalikomosat. 3 percig kell főzni, iiisteni, főleg a szarvasgombás! Kevés olívaolajjal, reszelt citromhéjjal, pár csepp citromlével és az elmaradhatatlan parmezánnal, pestóval és egy finom roséval kitűnő vacsora, vagy szombati ebéd, vagy mindegy mi :-). Ebből bármikor, bármennyi jöhetne nekem..


Párizsi gasztrokalandok.

Egy hét Párizs, vagyis egy hét kulináris öröm is a munka mellett! Nna, hol is kezdjem, persze, hogy a reggelinél. Itthon soha nem eszek szinte croissant, lekvárral, vajjal, narancslével, kávéval, de ott minden nap ezt reggeliztem és nem untam meg valahogy! Talán azért, mert olyan francia hangulatú, amit szerintem az ember teljesen át tud venni, el tud csábulni, ha ott van :-) Nem tudom, hogyan milyen kávét ittam, de hogy istenit, az biztos, minden egyes alkalommal!

Párizsban az tetszik, hogy bárhová ül be az ember, mindig isteni kaját kap. Ettől eszméletlen módon el vagyunk maradva, itthon egy kezemen meg tudom számolni, hogy hova tudom elvinni a barátokat, ismerősöket... Első este a szállással szemben ettem, egy nagyon helyi helyen. Külső kerületben, a 18.-ban laktam, nem a legjobb rész, de érdekes. Szóval egy bisztróban vacsoráztam, ahol a tulaj cukorfalat kutyája is ugyanúgy járkált, mint ha mi sem történne. Egy jó nagy tál salátát ettem, rajta tojás, paradicsom, pirított sonka, sajt, borecetes-majonézes öntet. Nyamm! Hozzá persze Kronenburg dukált. Másnap főnökömmel ültünk be egy szintén helyi, nem ’turistagyáras’ brasserie-be, ott lazacos quiche-t ettem salátával. Hűűű, annyira finom volt!! De akkora adag, hogy a felét ott kellett hagynom!! Most de megenném! Ez Port Royalnál volt, a Pierre Nicole és Port Royal utca sarkán. Isteni volt, egyszerűen. A kiszolgálás pedig tökéletes, mindig volt a pincérnek egy-két jó szava és mosolya hozzánk.

Miket ettem még, lássuk. A szállásom előtt kedden és szombaton piac volt, vagyis kánaán!!! Tökéletes, gyönyörű! Fügét vettem, imádom.

Aztán szendvicseztünk a Szajna parton, boroztunk és söröztünk a latin negyedben, életem egyik legjobb süteményét ettem, nagyon ott volt a szeren: epres, vaníliakrémes, vajastésztás korong. Elegáns étteremben is voltunk, a francia kollégákkal. Ott volt nemulass, osztrigát kóstoltam (van egy motorom oszt’ riga), szerintem ez a legtökéletesebb természetes gasztroélmény, élvezet. Aztán főtt, töltött, majd megsütött borjút ettem, s desszertnek pedig créme buléée-t, ezt már nagyon régóta meg akartam kóstolni! Bevált!!

Majdnem kimaradt az egyetemi kaja, ebből a második napit emelném ki: tonhalpástétom paradicsomsalátával, főételnek kacsamell rösztivel, desszertnek pedig profiterol.

A végére pedig egy párizsi hangulat…ami magáért beszél.

Párizsban az a szép, hogy elvarázsol, magával ragad a hangulata…

2010. október 1., péntek

Az évtized legjobb gasztroötlete – szerintem. A ChocoMe.

Gabi küldte át a linket, asszem akkor, amikor ajándékot kerestek esküvőre. Hát, amikor először megláttam a ChocoMe oldalát, azt hittem, lehidalok!! Aki még nem ismeri, gyorsan elmondom a lényegét, röviden, tömören: ISTENIIIIIIII FINOM csokit készíttethetsz magadnak az üzlet kitalálójának és tulajdonosának precíz munkájának segítségével :-), méghozzá úgy, hogy különböző típusú csokikra Te rendelheted meg hozzá a rávalókat ezerféle finomság és különlegesség közül (fűszerek, magvak, cukorkák, díszek, gyümölcsök…). „”…a pizzát is olyan

feltéttel rendelem, ahogy szeretem”, amint azt a manufaktúra megalkotója, Mészáros Gábor írja a ChocoMe-n. Szerintem ez akkora ötlet, hogy csak na. Minimum innovációs megadíj járna neki!! Jóhogy rendeltem tőle, többször is, s a csokimanufaktúrában veszem át őket, hogy még közelebbről lássam a készítést és a remekműveket :-)

Amikor meglátom a csokikat, háááát, egyből Pavlov kutyája vagyok. És az ízük! Isteniek, selymesek, de inkább nem ragozom, ki kell próbálni; a feltétek tökéletes minőségűek, a „tálalás” gyönyörű. A honlap pedig olyan, mint amilyennek lennie kéne mindegyiknek. Ha ilyen ötletek meg tudnának valósulni itthon, nem ott tartana az ország, ahol most…

Aki olvassa netalántám a blogomat, annak üzenem: ha ünnepre meg szeretnétek lepni csokival, lécci ilyen legyen!! Köszi!! :-) Addig is hajrá ChocoMe, nagyon drukkolok neki, hogy sikerüljön minden úgy, ahogy eltervezte!!

Életem utazása

Már készültem, hogy magyarul is leírjam végre, életem utazását éltem át ezen a nyáron, az úti cél pedig Andalúzia és Katalónia volt!! Amióta 5 éve Barcelonában voltunk (ahonnan sírva jöttem haza), visszakészültem. De úgy istenigazából bejárni egyrészt Dél-Spanyolországot, másrészt megnézni újra Barcelonát! A szervezés már 5 éve megkezdődött, sőt tavaly is már kinéztem szállásokat, úticélokat. Egy hónap megfeszített internetezéssel mindent lefoglaltam, megnéztem (menetrendek, látnivalók, tömegközlekedés). De egy hirtelen vezérelt ötlet, vagyis fogadás beteljesítette ezt: a focivébé alatt megbeszéltük, ha nyernek a spanyolok, oda megyünk! És tessék, a srácok kitettek magukért, mi meg mentünk! Ahonnan persze gasztroélmények tömkelegével érkeztünk haza. Az útvonal: Bécs-Jerez-Cadiz-Sevilla-Cordóba-Granada-----Barcelona voltak.

Az egész út nincs benne, inkább a gasztroélmények vannak kiemelve benne.

Mindenhol szuperjó szállásaink voltak (vállbaveregetem magam a tökéletes szervezésért:-D), első állomásunk Cadízban volt, itt konyhás helyünk volt. Vendéglátünk egy argentin srác, lakótársunk egy katalán és néhány napig egy baszk srác voltak. Szóval kulturális kavalkád :-) A városban szuperjó, olcsó (az északi árakhoz képest jóval!!) piac volt, tengeri herkentyű hegyekkel, friss olívával, kolbászokkal, gyönyörű húsokkal!!! Istenem, vissza akarok mennii!!!! Csináltam egyszer tintahalsalátát, ami felkarikázott, kibelezett tintahalat jelentett, olavíolajon megpirítottam, fokhagymát szórtam rá, paradicsomot ettünk mellé. Ott olyan éretlennek tűnő paradicsomot árulnak direkt salátának. Jó volt, bagettel ettük!

Piac (bocs a fotó minőségéért, de hát a szikrázó napsütéssel szemben az ember tehetetlen :-)

Húsos:


Sonka, paradicsommal:

Tintahalsali:

Aztán tapas-oztunk, isteni marhapörköltet, herkentyűsalátát, paprikasalátát, helyi helyeken, hát le sem tudom írni az élményt. És ezt úgy, hogy közben Barca meccs volt és „Xavis” pohárból ittam a sört :-))))

Egyik este átjött Gonzalo (jóbarát Jerezből, aki most CPH-ben hiányolja a napfényt, tengert és kék eget valszeg…) és barátai (így Estanis és Alicia is, akik ezt a hetet Bp-en töltötték, sokszor találkoztam velük, nagyon helyesek! És gasztrofanok nem mellesleg!). Azért jöttek át, mert Cadizban egy évben egyszer olyan progi van, hogy napnyugtától napkeltéig koncertek, táncestek, partik vannak. Nem tudtuk előre:-). Ezt muszáj leírnom, végre megélhettem, hogy flamenco-t láthattam, hallhattam!!!! Kész, vége, finito, ennyi, ahogy kovácszolibácsi mondaná. Teljesen a hatása alá kerültem. Ne nézzetek hülyének, de előző életemben szerintem spanyol voltam. Azóta itthon beíratkoztam egy flamenco tanfolyamra, aminek minden percét élvezem :-D Na, egy kanyar vissza!! Ekkor a szállásunktól 20m-re levő pecsenyésnél ettünk rántott rákot, halat, titnhatalat, mindenfélét. Sőt, rántott cápát is, tökjó volt!!! Ime!!

Cadiz fantasztikus hely volt, ha belegondolok, örülök és fáj a szívem is ("bitter jollity", ahogy Zságer Baliéktől halljuk). Elhagytuk a mosolygós várost 4 nap után, ami máig hiányzik. Jövőre remélem újra….

Proxima destinación: Sevilla. Gyönyörűűűűű!! Meleg volt, mint a rosseb, sörrel és vízzel lehetett csupán kibírni (bár nem ez volt a legmelegebb helyszín, hanem majd…majd…). Itt nem volt konyha, így a helyi helyeket kellett felfedeznünk, amit mondhatom, igazán jól sikerült, a nap fénypontjai a vacsorák voltak :-) (ez persze nem teljesen igaz). A szállástól kétszáz méterre találtunk egy bárt, without tourists, a szakács letette a pultra a kaját, Te meg elvetted. Ja, az étlap!! És a személyzet!! Semmi nyelvtudás, de még annyi se, így azt sem tudtuk mit kértünk, kivéve a paellát. Két főfogásos kaja, sörrel, kenyérrel 7 euró volt, teljesen baráti ár. És akkora de akkora adagok, hogy az előételtől jóllaktunk!! Ettünk paellát, isteni volt, jobb, mint Cadizban. Aztán csicseriborsós spenótot, hűűűű de jó volt! Pörköltszafttal készítették, kenyérrel laktató előétel volt! Aztán megkóstoltam a gazpacho-t, 40 fokban jól esett, ettünk még sült lepényhalat salátával, paradicsomos-halas cuccot krumplival, csirkét, szóval nagyon jó kis hely volt ez!!! A folyópart tele van fügebokrokkal, onnan is csemegéztünk jó magyar módjára, toltuk a Xavis, David Villa-s, Casillas-os, Sergio Ramos-os Cruzcampo-t (helyi sör), életet mentettek. Gyönyörű parkok, épületek, aréna, katedrális, szép belváros, ez Sevilla!

Vonattal mentünk tovább Cordóbába, ami jópárszáz évvel ezelőtt a világ leggazdagabb városa volt, a mór uralomnak köszönhetően. Meleg volt, mint a dög itt is, de nem érdekelt akkor, amikor ilyen szép látnivalókat láthat az ember! A nagymecset fantasztikus élmény volt!! A sok szökőkút, a fehér házak, wow, vagy ahogy a spanyol mondja, guau!! Kaja tekintetében itt sem konyhás szállásunk volt, hanem egy kis hotel, gyönyörű belső udvarral és szép, autentikus szobával, wifivel :-). A reggelit megoldottuk, bagett, sajt, ilyesmi, de itt is keresni kellett egy olcsó, helyi helyet. Már teljesen elkeseredtem, hogy nem találunk, amikor szembejött az utcán egy!! Az ár baráti volt, 6.95ért háromfogásos menüt ettünk, nagy előétellel, sörrel, vízzel, még desszertet is kaptam. Szótár segítségével ment a kaja kiválasztása itt is :-D Isteni volt a paprika, olajos-borecetes lében, csicseriborsó borecetes főzelékszerűségként, bikanyakpörkölt, lazacpörkölt :-DD. A helyi süti nevére nem emlékszem, de tuti volt! Sajnálom, hogy nem fényképeztünk, de mihelyt kihozták, nekiestünk :-) . Churrost akartam enni, de itt nem jött össze, máshol viszont igen!!

Proxima estación, bár ez lehet, hogy katalánul van, most veszem észre: Granada. Ide is beteszem a kedven dalomat, ami mindig eszembe jut róla. Gyönyörűen énekli Emese: http://www.youtube.com/watch?v=_8G4QMyEJiQ

Busszal jöttünk, útközben olívaerdők, ameddig a szem ellát!!! Fél Dunántúlnyi terület, mind-mind olívaligettel!! A buszmegálló kint volt a város szélén, a szállásunk bent, tömegközlekedve értük el. Előtte kajavásárlás a helyi Alcampo-ba (=osanka = Auchan). Olcsó és volt minden. A szállás egy igazi helyi hely volt ismét, egy nőtől béreltünk szobát az Albaycín városnegyedben, ami a világörökség része! More info: wikipédia.

Főztem sokat, paellát (fagyasztottból, de föltuningoltam és finom volt), sütöttem gyönyörűszép marhahúst, fokhagymával, padlizsánnal, rozmaringgal. Meglestem, hogy a nő miket főz, hááát, isteni tonhalsalátát készített, cikóralevelekkel, húst sütöttek, szóval tökjó volt egy igazi andalúz konyhában tenni-venni. A város fantasztikus, itt volt a legtisztább az idő és egyben a legmelegebb! Ha valaki aszondja nekem előtte, hogy 45 fok lesz este, akkor egyrészt nem hiszem el és kiröhögöm, másrészt itthon azt gondolnám, hogy megfőlök simán. De nem! Valahogy nem volt olyan meleg, mint az itthoni 30-35 fok, a magas páratartalom miatt. Szóval el tudnám viselni ezt szerintem, ha úgy adódna…Ami szokatlan volt, hogy nincsen a belvárosban egyetlen ábécé sem!!!! Tényleg rengetegszer bejártunk minden utcát, de semmi!! Úgyhogy maradt a vásárlás az osankában. Az Alhambrát néztük meg itt, Tejóélet, mennyire szép!!

4 nap ittlét után pedig elhagytuk a gyönyörű Andalúziát, s irány észak, Katalónia, BCN. 5 éve voltunk ott, a legkedvesebb város volt nekem ezidáig, így ezért is mentünk vissza. Érdekes élmény volt, egyrészt az, hogy délről mentünk, össze tudtuk egy picit hasonlítani a viszonyokat, másrészt milyen változások történtek Barcelonában. És az igazat megvallva, nagyon megszerettük a déli részt, az emberek barátságosak, közvetlenek, a kaják szuperek, a táj, az óceán….A buszos utazás 15 óra volt :-) de érdekes élmény, mert rengetegféle ember utazott rajta, mentek melózni északra többnyire. A táj is csodaszép volt, több olyan városba bement a busz, amit korábban kinéztem, hogy el kéne menni oda. Murcia régió is nagyon szép, Valenciában ugyan éjjel voltunk, de tetszett a város!! Reggel 8-ra értünk Barcelonába, s azt bírom abban a városban, hogy mindig napsütés fogad minket :-) A szállásadónk egy katalán lányka volt, aki kiadta a lakását. Megjegyzem, jóval olcsóbb volt, mintha szállodába/apartmanba mentünk volna. És igazán nagy élmény, hogy szintén helyi életet élhettünk. Egy piac volt két sarokkal odébb, drágább jóval, mint Cadizban, de gyümölcsöt vettünk itt. Ábécéből volt dögivel, normális, minden be tudtunk szerezni, úgyhogy itt is főztem. Igazából itt nem ültünk be sehova, hanem a bolti új cuccokat próbáltuk ki. Rengeteg tintahalkonzervet ettünk, paellát ismét, pástétomokat, gyümölcsöket. Végül is Barcelona egy szép keretet adott az utazásnak, hiszen gyakorlatilag itt is sokat strandoltunk. Amikor nem, maradt a mászkálás, felfedezés élménye! A város számomra a kontrasztok városa, hiszen itt minden megfér egymás mellett. És mindenki. Leírni nem lehet, el kell menni oda. Wifi nincs!!!! Nou Camp is volt, majd elfelejtettem!!!

Röviden, tömören, ez volt életem utazása, ami szerintem akkora energiával töltött föl, mint egy ház. Azóta járok flamenco-ra, hogy legalább heti másfél órában hadd legyek újra ott és átéljem a cádizi tengerpart hangulatát….Jövőre veled, ugyanitt Andalucia, addig is: Cai…

http://www.youtube.com/watch?v=33JUrGwZQLY

Képek jönnek majd, nem kajákról.



Otthoni nyáriak.

A július húzós volt meló szempontjából, de azért a friss nyári zöldségeknél nincs is jobb. Tök, cukkini, padlizsán minden mennyiségben beficcent. A kertben otthon van egy rakás bazsalikom, zsálya, egy rakás koktélparadicsom (ipari mennyiségJ), zöldbab, stb.stb, hála az én drága szüleim fáradtságos munkájának. Az eper és szilvalekvárok már szépen sorakoznak a spájzban! Ha találok fotót, jönnek ide!!

Anyu szülinapján készített drávai keszeg, isteni volt, Apu sütötte:

Jógatábor – A főttkaján kívül is van élet!!!

Talán a jógatáborral indítanék, nyáron vettem részt rajta, a világ legjobb jógatanára, az enyém Telkes Orsi és egy különleges lány, életvezetési, táplálkozási tanácsadó, természetgyógyász, Soós Judit szervezte. A sok jóga mellett a tábor fő filozófiaja az volt, hogy bepillantást nyerjünk egy új táplálkozásformába, a nyers ételek birodalmába és kavalkádjába: vagyis a főtt ételeken túl is van élet! Először idegenkedtem tőle és csütörtökön jó magyarhoz híven teleettem magam mindenfélével, tartléákot képezve az esetleges koplaláshoz. De szó sem volt ilyesmiről!!!! Sőt, az ellenkezője!!!

Miket is ettünk? Biozöldségeket, nyersen. Orsival egy jó kis salátát dobtunk össze, mángolddal (nyammm!!), jégsalátával, sima salátával, spenóttal (otthonival), aszalt paradicsommal, céklaszeletekkel, répával, mézes-olívaolajas-citromos-bazsalikomos öntettel. Ebből ma is bármekkora mennyiség jöhet!! No meg persze az isteni mángold!

Aztán vacsira szintén salátát ettünk, fokhagymás öntettel, magvakkal. Reggelire – ami nekem elég kényes pont az életemben – sohanemlátott dolgot tálalt elénk Judit. Először idegenkedve néztünk a magvacskákra (szerintem sokan ábrándoztunk szombat reggel egy kis szalonnás tojásrántottáról), aztán nagyjából mindenkinek elfogyott. Mi is volt ez? CHIA. Apró magocskák, mint a szezámmag vagy lenmag. Becsületes neve: andalúz vagy spanyol zsálya magjai asszem. Régen nagyon értékes volt, a tápanyagtartalma miatt és egészségre gyakorolt hatásai miatt. Ma úgy mondjuk, mindenre jó. Előző este összekevertük vízzel, s olyan zselészerű cuccot kaptunk belőle. Reggelire tehát ezt ettük, összekeverve fahéjjal és almával, dinnyével éééés repcemézzel (na ez isteni dolog!!). Tele is lettem tőle. Egy napsütéses jógaórát követően már ebédeltünk is, első nap nyers karfiolt olívaolajjal és vmi fura dologgal nyakonöntve (zsemlemorzsának nézett ki, de vmi élesztőféleség volt), répasalátával. Másnap ebédre még jobb dolog sikeredett: cukkinispagetti paradicsomszósszal. A cukkinit hosszában vékony szeletekre vágták, simán úgy nézett ki, mint a spagettitészta! A szósz rá paradicsomból, datolyából, olívaolajból, bazsalikomból készült, egyszerűen mennyei volt ez a kaja!!! A „sajt” rá pedig pürésített szezámmagból, fokhagymából, olajból állt (nem készítettem fotót...). Ittunk mandulatejet, csináltunk belőle turmixot, jógáztunk sokat, Balatonoztunk, szóval sok-sok élménnyel és új ízekkel lettem gazdagabb! A jogaórák isteniek voltak, soksoksok, a hatása pedig a szokásos tökéletes volt! Pár kiló le is ugrott rólam, úgy tényleg, hogy szinte egész hétvégén ettünk. Lassan szoktam vissza a főtt ételekhez, mert nem is bírtam enni nehezeket. Szóval várom a jövő nyarat megint!!

Képek a kajákról, a táborról:

Chia, almával:

Magvas saláta:

Répasaláta, nyers karfiollal:

Turmix

Újra blogolás.

Hogy hol kezdjem? Nem volt ihletem/kedvem/időm? Néha ez, néha az. De leszögezhetem, hogy isteni nyár volt és mint mindig, gyorsan eltelt! Ami a legfontosabb, tökjókat ettem, új ízeket ismertem meg! Lássuk.

2010. július 10., szombat

A jógabátor 2. napja.

Ha azt mondom Chia-t ettünk reggelire, biztos sokat néznek, hogy miatúró az. Eddig én sem tudtam, hogy ez egy zsályafajtának, mégpedig az azték zályának a magja és rengeteg jó tulajdonsága van, amire a szervezetünknek szüksége van. Ezt tegnap este beáztattuk vízbe, s érdekes, zselés cucc lett belőle. Ezt ettük reggelire, mézzel, almával, fahéjjal összekeverve. Azt hittem, ez nem lesz elég, de simán az volt. Nem volt semmi éhségérzetem, pedig reggelente megveszek mindig egy tejeskávéért, vajaskenyéréért, stb...

Kép.

Az ebédre Judit szintén különlegeset varázsolt. Répasaláta volt, apróra vágott dióval, mandulával, mézzel, citrommal, illetve nyers karfiol egy életsztőszerű porral leöntve, sóval, olívaolajjal. Soha nem ettem még nyers karfiolt, de tökjó volt ebben a párosításban!! Kíváncsian várjuk a vacsorát :-)

A Napfény jógatáborban!

Tegnap érkeztünk, legkedvesebb és egyetlen jógaoktatóm Telkes Orsi és egy fantasztikus csaj, aki szintén jót tesz velünk úgy, hogy megmondja a frankót, Judit szervezte. A tábor célja a sok-sok jóga mellett a táplálkozás új formájának, a nyers ételek hatásainak megismerése, ezáltal önmagunk feltérképezése. Hoztunk sokmindent, mi szem szájnak ingere, mind-mind bio cucc (közte otthoniak is természetesen :-))) Egy két ízelítő, aztán csapjunk a lecsóba (hűű, lecsóóó):

Mángold hegyekben

Amikor ideértünk, éhesek voltunk, így egy könnyű salátát ütöttünk össze Orsival. tépkedtünk bele sima salátát, spenótot, mángoldot, kockáztunk zsenge karalábét, szeleteltünk céklát, répát, szárított olajos paradicsomot, friss bazsalikomot. Citromos-olívaolajos-repcemézes öntet került rá, koronaként egy kevés vegyes csíra. Isteniiiiii!!!!!

Kép róla.

A vacsora vegyes saláta volt, paradicsommal, uborkával, lenmaggal, hasonló finom öntettel. Tele lettem igazán, pedig tegnap nem sokat ettem!!

Kép.


Cukkinis tortilla.

Ha már focivébé és Mexikó egyik kedvenc volt, akkor tortilla! A lapokat úgy vettem, a tölteléket pedig hús nélkül készítettem. Apróra vágott bébicukkinit pirítottam vöröshagymával, tv paprikával olívaolajon, kakukkfűvel és sóval fűszereztem, ez került a tortillalapra. Erre rá babkonzervet kanalaztam, majd paradicsommal, hegyes erős zöldpaprikával lett egy kevésbé könnyű nyári vacsora.



Kolozsvári töltött káposzta.

Eddig csak egyszer készítettem, mert olyan kaja, amiről azt gondolom, Anyu vagy Apu tudja elkészíteni tökéletesre. Azért nekiláttam és mint kiderült, eszméletlen egyszerű isteni finom töltött káposztát készíteni. Hozzávalók kettőnknek:

fél kiló darálthús

egy kiló savanyúkáposzta

kolozsvári szalonna

étolaj, só, egész feketebors és színes, babérlevél, majoranna, pirospaprika

egy fej kisebb vöröshagyma, pár gerezd fokhagyma

2 tojás

10 deka rizs

Először is a káposztát megmostam egy szűrőben, hogy ne legyen annyira savanyú. A töltelékhez a darálthúst összekevertem a szokásos módon elkészített rizzsel (serpenyű, hagyma, pirítás, víz, só...), két tojással, sóval, borssal, majorannával, pirospaprikával és a fokhagymával. Egy nagy lábos alját meglocsoltam étolajjal, majd rátettem egyharmad káposztát, a töltelékből formázott gombócokat, majd megint káposztát, arra egy kevés szalonnát, tölteléket és legfelül káposztát. Felöntöttem vízzel, hogy éppen ellepje. Feketeborssal megszórtam. Ha megfőtt, "nagyon vékony" rántást készítettem és óvatosan belekevertem, nehogy a gombócok összetörjenek. Apu pont itt volt és ránézett, s tanácsára kevés otthoni paradicsomlevet is öntöttem a tetejére. Tálaláskor sült szalonna és tejföl került rá. Hááát, ilyen lett, mit nem adnék most érte :-))



Könnyű nyári.

Már megint nem volt időm írni három hete, ez katasztrófa. Most, hogy itt élvezem a jógatábort, végre van időm az elmaradásokra. Íme.

Itt a málna a lényeg, hogy mennyire gyönyörűűűű!!! A turmixban málna, eper, tej, fahéj és méz van szokás szerint.

Hogy a kép hol van, nemtom...:-)

Vacsira a szokásos padlizsánkrém, parmezánnal, pirítóssal, hegyes erőssel :-) Legjobb!!!

2010. június 17., csütörtök

Mennek a fagyasztóba.

A félidő alatt meggyet magoztam (de egészbe is mennek), a 2. félidőben cukorborsót, répát, zöldséget pucoltam, mind egy szálig mennek a fagyasztóba télire!! De jó lesz majd meggyturmixot inni, meggylevest, vagy főzeléket, zöldséglevest készíteni. Ajánlom mindenkinek a télire spájzolást!!

Még mindig zöldségek! Korianderrel.

Ma este szalma vagyok, úgyhogy sok időt töltöttem a konyhában, így még a Mexikó-Francia meccs első félidejéről is lemaradtam (ami nem baj, mert a másodikban voltak a gólok. Viva Mexico:-)

Holiskezdjem. Délután egy kedves barátnőm kánaánba vitt, egy olyan konyhásboltba, ahol még nem voltam. Egy-két dolgot muszáj volt vennem, mert kell :-) Ami újdonságként került a kosárba, az a koriander. Már régóta szerettem volna használni frisset, úgyhogy itt volt a remek alkalom. Tudni kell, hogy kicsit keleties beütésű ez a petrezselyem kinézetű fűszer, úgyhogy érdemes óvatosan bánni vele, elsőre szokatlan az íze (pedig a tévében mindig egy rakással tesznek a kajákra belőle). Vadrizst pirítottam serpenyőben fokhagymával, majd vízzel felöntöttem és megfőtt. Egy másik serpenyőben apróra szelt répát, cukkinit, újhagymát és aszalt paradicsomot pirítottam olívaolajon, friss kakukkfűágat tettem rá, sóztam. A zöldségeket összekevertem a rizzsel, ollóval rászabdaltam a koriandert és egy fél lime levét csöpögtettem rá. Érdekes, finom, keleties lett.

A sütőben (a kis sárga edényemben) répát sütöttem, először fólia alatt, kevés olívaolajjal, kakukkfűágakkal. Majd a fóliát levéve pirult, hogy a cukor kicsapódott rajta (mint a sütőtökön). Ja, spárgát is főztem. Mert holnap hazamegyek :-)



2010. június 16., szerda

Apropó, kacsa!

Szóval hétvégén kacsamellet készítettem, s rájöttem, semmi ördöngősség nincs a kacsakészítésben! Nem kell hozzá kacsasütő sem, meg semmi flanc, mindenkinek ajánlom. Az egész kacsamellet sózom, borsozom és kakukkfűvel megszórom, a bőrét fél-egycentinként keresztben bevágom, majd olaj nélkül (hogy maradjon a végén kacsazsír) elősütöm mindkét oldalát, hogy a szaftja a húsban maradjon. Ezt követően betettem a kis sárga edényembe, pucolatlan fokhagymagerezdeket tettem mellé, picit még sóztam. Fólia alatt, lassú tűzön is gyorsan megsül. Rózsaszínűen illik enni, de az nekem csak egy dolog. Így megsütöttem, nem túl szárazra. Másnap is isteni. A visszamaradt kacsazsír pedig erőspaprikával verhetetlen.

Spárgaszezon!

Rakásszámra veszem a spárgát, már másfél kiló bent figyel a fagyasztóban, télire :-) Hát, mással is megleptem magam, Giorgo Locatelli könyvével, ebből készítettem el a tegnapelőtti vacsorát...Hozzávalók (fejből írom le, mértékegység nélkül, mert lusta vagyok fölkelni, meg megy is a meccs, húzós hét volt, stb.):

fél kiló zöldspárga

két tojás

reszelt parmezán

olívaolaj, só, bors

balzsam/vörösborecet

salátalevelek

A spárgákat jól megmostam, majd 4-5ösével - ahogy a könyv írta - fokpiszkálóra szúrtam (a száruk felénél), mert így könnyű megforgatni őket a serpenyőben (és mennyire igaza volt!). Serpenyőben, olívaolajon megpirítottam őket, sóval, borssal fűszereztem. Fedőt is tettem rá, ha kicsit pirult, hogy puhuljon is.

A tojásokat majdnem keményre főztem, villával összetörtem, sóztam, borsoztam. Az öntethez balzsamecetet kevertem olívaolajjal, sóval, borssal.

Tálaláskor a spárgákat szépen egymás mellé tettem, persze lehúztam a fogpiszkálóról. Bőven megszórtam a reszelt parmezán egy részével, majd rá kerül az összetört tojás. Pici olívaolajjal és az öntettel meglöttyintettem.

A megmosott otthoni salátára szintén parmezánt szórtam, az öntettel meglocsoltam. Önálló főételnek kiváló, de őszintén megmondom, hétvégén itt volt Anyukám és kacsát készítettem, azt is ettünk mellé. Kép jön!

2010. június 6., vasárnap

Rizottó. Egyszerűen.

Ma egy kicsit túlzásba vittem a főzést. Sebaj, holnapra jó lesz. Rizottót készítettem, de nem a hagyományos olasz recept szerint (fehérbor, zeller, rizottórizs, húsleves), hanem másként: csirkemellett aprítottam, olívaolajon pirítottam, fűszereztem kakukkfűvel, sóval, borssal, olasz malommal. Apróra szelt hagymát, fokhagymát is tettem hozzá, majd friss zöldborsót, felkockázott répát szórtam rá. Másfél bögre barnarizst öntöttem a serpenyőbe, majd felöntöttem három bögre vízzel. Fedő alatt szépen megfőtt. Csak tálalásnál szórtam meg reszelt parmezánnal.

A nyári kedvenc megint előjött, vagyis rántott tök, petrezselymes krumplival, tejfölös uborkasaláta helyett kovászos uborkával. Meg egy pörköltet is fölraktam. Úgyhogy holnap sem maradunk éhen...

Itthoni hamburger.

Ritkán lehet kapni ma már jó hamburgert, csalamádést, bucizsömlést, kecsapmustármajonézest. Úgyhogy ez volt az ebéd. A húst ugyan készen vettem, de minden volt benne, ami kell. Hagymák, uborka, csalamádé, zöldhagyma, paradicsom, k+m+m. Fél simán elég volt nekem.

Este átvoltunk a barátoknál, ahol kolozsvári töltött káposzta volt - a szokásostól eltérően készítve: árpát kellett megfőzni, darálthúst pirítani, majd egy tepsibe szeletelt szalonnát tenni, ráönteni a darálthúst, az árpát, paprikás tejfölt és a savanyú káposztát. Ezt megsütni és kész. Nagyon finom volt!

2010. június 1., kedd

Júniusi extra gyors vacsora.

Ma csak összedobtam valamit, mert éhesek voltunk, mint a farkas. Krumplisalátát (hasonlót, mint a bécsi, de az újhagymát és lilahagymát megpirítottam előtte, olívaolajon, erre dobtam a héjában főtt újkrumplit és ráöntöttem a mustáros édeskés szószt), zöldspárgát (erről jut eszembe, hétvégén teleteszem a hűtőt és a befőttesüvegeket spárgával), jó minőségű debrecenit, koktélparadicsomot ettünk. Hozzá aranyfácán dukált :-)

Vacsora és mosogatás után, még maradt eper, hétvégén meg megleptem magam egy jó minőségű vaníliafagyival (sajna nem Ben and Jerry's) és tessék, ezzel kényeztettem magam pár perccel ezelőtt...



2010. május 31., hétfő

Paradicsomos-padlizsános lasagne.

Már nagyon régen készítettem, 2-3 éve. A fotó elmarad, mert már elfogyott :-) Hozzávalók:

1 csomag lasagne tészta (9 db)

1 paradicsompüré

1 konzerv koktélparadicsom

fél padlizsán

40-45 deka darálthús

1 fej hagyma, ízlés szerint fokhagyma

oregánó vagy bazsalikom, só, pirospaprika

reszelt parmezán/trappista sajt

olívaolaj, balzsamecet, kristálycukor

A darálthúst olívaolajon megpirítom, sózom, majd ha majdnem kész (megkóstoljuk), pirospaprikával megszóros és rábobom az apróra vágott hagymákat és pici kockákra vágott padlizsánt. Megszórom friss bazsalikommal vagy oregánóval, amelyik van itthon. Picit pirítom tovább, majd nyakonöntöm a konzervparadicsommal, paradicsompüréveé (amit vízzel higítok). Picit fő, ezután ízlés szerint cukrot teszek bele és balzsamecetet löttyintek rá.

Egy kicsi tepsibe, vagy tűzálló tálba egy keveset kanalazok a fenti szószból, elterítem, majd egymás mellé helyezek 3 résztát. Erre jön a szósz, kevés reszelt sajt, majd megint tészta, megint szósz. És újra. A tetejére szósz kerül, rá annyi reszelt sajt, amennyit csak akarunk! 20-25 percig sütjük. Hmmmm. jóóó!!


2010. május 29., szombat

Kakukkfű és fokhagyma. Kacsával.

Kábé fél órája, vagyis 10 után ettük ezt a "könnyű" szombati vacsorát. Sült kacsamellet. Talán nem kellett volna annyit enni, mert éjjel szenvedni fogok... De annyira jól nézett ki, hát még az íze!

A 70 dekás kacsamellett jól megmostam, kettévágtam. Sóztam, borsoztam és beirdaltam kockásra a bőrös felét. Mint ahogy a malackáét szoktam. Egy serpenyőben kegy kanál olívaolajat tettem, majd bele a húst, elősütni. Öntöttem rá a pecsenyeléből, de nem mindet! Mindkét oldalát szépen megpirítottam, majd előmelegített sütőbe tettem, a kis sárga edénybe. Fokhagymát aprítottam a tetejére, de mellé is tettem megpucolatlanul. És persze az elmaradhatatlan kakukkfüvet szórtam rá. Fólia alatt sütöttem, majd ha megpuhult, levettem róla és megpirult.

Mivel száraz hús (én nem szeretem rózsaszínűen), mártást készítettem hozzá. Narancsost és erdei gyümölcsöst. A narancsot késsel hámoztam, apróra vágtam. Egy fél narancs levét rácsorgattam, majd egy edénybe felforraltam, hozzáadtam egy kanál - a serpenyőből maradt - pecsenyelevet (jójó, fordítva kellett volna...), cukrot. Az erdeis is hasonlóképp készült, de ahhoz vörösbort is öntöttem. Kenyérrel ettük, degesz lett a vége!

A kedvenc süteményem.

Semmi flanc, nekem ez a kedvenc süteményem. Hat tojásos piskótát sütöttem (a tetejére szeletelt mandula is került), erre egy csomag vaníliás puding került, rá az eper és a tortazselé. Nyamiiiiii a javából.



A kedvenc hatosfogat.

Egyszerűen ennél jobb és egyszerűbb kaja kevés van. Kolléganőm egy tégla nagyságú parmezánt hozott Olaszországból (köszii:-), így mi is lehetett volna aznap, mint tészta. Főztem egy csomag spárgát hozzá, citromhéjat reszeltem, koktélparadicsom is volt és persze bazsalikom. És a jó sok reszelt parmezán. Meg olasz tészta. Íme, az ellenálhatatlanok:


Végre eper!!

Az első idei epertermés otthon! Végre! Szerencsére a sok eső miatt jól meghíztak és sokan lettek!! Azóta már lekvárt is készített Anyu :-)

Minden mennyiségben és formában imádom. Turmixnak (fahéjjal, mézzel), joghurttal keverve, sütibe, stb...


Bécsi krumplisaláta, bécsi virslivel.

Már régóta meg akartam csinálni a bécsi krumplisalit, amióta legutóbb kint ettünk, azóta főleg. Újkrpumplit főztem, természetesen héjastul. Az öntethez apróra vágtam lilahagymát és dijoni mustárt, étolajat, sót, borsot, porcukrot és ecetet kevertem össze. Ízlés dolga, én édeskésen szeretem. Mint mindent :-) Aztán egy üvegtálban összeráztam a krumplival, petrezselyemzöldet aprítottam rá. Salátával, roppanós virslivel ettük, szombati ebédre.



2010. május 17., hétfő

Jamie féle paradicsomsali.

Egyik este nem tudtam aludni és Jamiet néztem. Paradicsomos ételeket készített, s erre azt mondta, hogy utolsó vacsorájára ezt a kaját kérné. Megértem :-) Roppant egyszerű, könnyű vacsora. Paradicsomot szelt fel (mindenféle méretűt, színűt - én csak a most kaphatót használtam), megsózta, összerázta, szárított oregánót szórt rá, olívaolajjal és pár csepp balzsamecettel locsolta. Kenyeret tépett hozzá, mellé bivalymozzarellát tett (én parmezánforgácsokat). Vajat tettem mellé meg új lilahagymát rá. Molto fine!


2010. május 16., vasárnap

Töltött karalábé.

Még nem készítettem ilyet, olyan tavaszi könnyű, szombati ebédrevaló. Kettőnknek két nagyobb karalábé bőven elég volt. Megfőztem natúr szárítottfűszeres, sós vízben, majd kanállal kivájtam (na, ez elég macera, nem rossz dolog a karalábévájó). A barnarizst párhuzamosan főztem vele. Egy serpenyőben olívaolajon zöldhagymát, lilahagymát pirítottam, egy paradicsomot hozzákockáztam, kakukkfűvel fűszereztem és a karalábé kivájt belsejét is beleszeltem. Összekevertem a rizzsel. A kis sárga edénybe helyeztem a karalábékat, majd beletöltöttem a tölteléket. Melléjük is jutott bőven. Tejföllel meglocsoltam, parmezánnal megszórtam és mehet a sütőbe. Fólia alatt, majd felett 10-15 percig sütöttem. Tejföllel és savanyúsággal ettük.


Kefires süti.

Egyszerű, mint a fakocka. És finom. Hozzávalók:

1 kefír

2 csésze cukor

3 csésze liszt

3/4ed csésze olaj

4 tojás

fél csomag sütőpor

A tojássárgáját kikeverjük a kefirrel, cukorral, olajjal, majd hozzáadjuk a fele lisztet, a felvert tojásfehérje felét, majd a maradék sütőporos lisztet és fehérjehabot. Cseresznyebefőttet szórtam bele és mandulapelyhet a tetejére. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntöm és előmelegített sütőbe sütjük. Íme:


Saláták!

Végre tavasz, végre salátaszezon! Ezekben semmi extra, friss retek és saláta, még üvegházi paradicsom, parmezán, joghurtos öntet, tonhal vagy csirkehús és bruschetta.

Reteksalátát is készítettem egyik áprilisi napon, a retket összeszeltem, tormával, olívaolajjal, sóval és borssal ízesítettem.



Irány Göteborg!

Már pár hónapja készültünk a lányokkal (akiknek ezúton is hálás és nagyon nagy köszi, hogy eljöttek velem!!) és az izlandi hamu majdnem betette a kisajtót, de mentünk és életreszóló élményekkel lettünk gazdagabbak!!! Ha valaki olvassa Tőletek, ott élő magyarok, köszönünk mindent!!! És ebbe az isteni kajákat is beleértem!

Főszervezőnk, fővendéglátónk Laci serpenyőben sült lazaccal, krumplival, salátával várt minket, illetve egy japán recept alapján elkészített csirkés kajával. Szószos jellegű volt, fűszeres, de nem erőteljesen, hanem kellemesen. (ezúton kérem a receptet abból a szakácskönyből!!) Desszertnek csokis sütemény kaptunk, mirelit ugyan, de bárcsak lenne itthon is ilyen!! Vékony kakaós tészta, közte folyékony csoki…(úgy látszik mégis csokisütemény fan lettem?) Utolsó nap beszereztünk egyet a lányokkal, íme:

Ha reggeli, akkor bullar. Kolléganőm már sokszor emlegette, hogy ha kimegyünk, meg kell kóstolnunk. Megkóstoltuk, nem egyszer, nem kétszer, nem háromszor. Hanem amennyiszer boltban voltunk, egy négyes akciós csomag beficcent a kosárba :-) Hogy konkrét legyek, ez egy fahéjas csiga, nem őrölt fahéjjal, hanem szerintem mozsárban törttel és hópehelycukorral (asszem így hívják ezt). Tejeskávé mellé, tea mellé fantasztikus reggeli. Ha valaki jár mostanában arrafelé, hozzon nekem!!!! (recept: www.recepten.se/recept/kanelbullar.html) Íme a Bullar-ok:

A boltban összevettünk minden helyi kipróbálnivalót, pl. rákkrémet, kaprosat és natúrt. Szendvicsbe, paradicsommal tökjó!!!

A fantasztikus vendéglátásnak köszönetően minden napra jutott egy vacsora, vagy ebédmeghívás! Laci ebédje mellett máshol is ettünk istenifinom lazacot, zöldségkörettel (kép helyett videó jön..), valamint körtés csirkemellett salátával, zöldséges pitével (quiche). A desszertet nem fotóztam le, mert annyira finom volt, hogy nem volt időm egy kattintásra se!! Epres gyümölcstorta vaníliamártással...

Egyik nap a városi múzeum éttermében ettünk, ott keleti ízek voltak stílszerűen svédasztalon. Volt kuszkusz, padlizsánfasírt (falafel), saláta, kencék (franciasaláta összeturmixolva szerintem).

Szóval nemcsak szakmailag szolgált élménnyel ez az utazás, hanem gasztro szempontból is. Hideg volt, de a meleg fogadtatás mindent kárpótolt!!!! Visszamennék Göteborgba, de csak nyáron! (Update: hehe, már télen is voltam ez óta:-)

Addig is: hu.se.t és korosi.se :-)


Bécsi szelet meg bécsi sacher.

Ha Bécs, akkor rántotthús és Sacher eredetiben. Jómagyar módjára mi is várva vártuk a pillanatot, hogy jó bécsit együnk. Magyar ajánlásra és a panzió recepciósának tanácsára nem a turistaparadicsomba, Grienzig-be mentünk enni, hanem egy helyi helyre, a belvárosba küldtek minket, a Figlmüller nevű helyre. Hát, isteni gasztro élmény volt! Bécsisalátával (főtt krumpli, lilahagyma, mustáros-ecetes, citromos öntet rá) érkezett az A4-es vagy inkább A3-mas méretű rántotthús, sertésből. Tejóég, annyira finom volt, mint az álom!! Puha, porhanyós, nem agyonbundázott, nem tocsogott, szóval tökéletes mintapéldány!! Két embernek bőven elég lett volna egy adag, de ezt persze nem tudtuk. A ház bor isteni hozzá. Íme a helyszín és egy szösszenet a lényegről:

A másik tipikus, a Sacher. Nem vagyok egy csokisütemény-fan, de ez mindent visz. A Sacherben persze. Az az isteni tejszínhab hozzá megkoronázza a süteményt. Blabla helyett kép:


Horvát sütik.

Rokonnál voltunk, Barcstól 20km-re. Nagyon kedvesek voltak a még magyarul perfektül tudó nénik, minden földi jóval próbáltak hatni, hogy a húsvéti hízókúrának még nincs vége. Egyik helyen diós kalácsot ettünk, de más volt mint Anyué. Jóval nagyobb méretű kalács volt, nem olyan sok dióval. Ízlett. A másik rokon néninél eszméletlen finom rétest ettünk, almást és túróst. Ez meg olyan rúdszerű volt, nem lapos, mint nálunk. A másik süt receptjét elkértem, sütés nélküli volt, édes-krémes, de nem műízű egyáltalán.

Háztartási keksz kellett hozzá, vagy vajaskeksz. Arra került főzés nélküli puding és rá igazi tejszín. Erre megint egy réteg keksz jött, krém, tejszín, a tetejére meg csokimáz került. Nyamm, tele voltunk mint a délibusz tőle.

A kép otthon van, majd jön.

A borravaló csak jelenthet.

Több, mint egy hónapja írtam utoljára. Ennek oka: hajtás, utazások, hajtás. Nem is tudom honnan kezdjem, már csak a memóriakártyán levő képekből tudom, miket is főztem, ettem az elmúlt hónapban. Három utazás is bejátszott, Horvátorszában rokonoknál voltunk, Bécsben munka, Göteborgban konferencia volt. Mindhárom gasztroélményeket is hozott, már jönnek is!

2010. április 7., szerda

Svédből való füstölt lazac.

Köszönöm Tesókám a füstölt lazact, amit egyenesen Arjeplogból hoztál :-))) Ma elkészítettem, olívaolajon sütöttem ki, a citromborssal és citrommal. Reteksalátát ettünk hozzá: a retket felkarikáztam, megborsoztam, olívaolajjal csepegtettem és egy kanál tormát tettem hozzá. Serpenyős olívaolajas bagett volt még hozzá.


Horvát finomságok.

Húsvétkor a horvát rokonokat is meglátogattuk, ami gasztroélményeket is hozott. Házilag nyújtott túrós és almásrétessel, ill. krémes sütivel kínáltak minket. Sőt, a receptjét is elkértem az utóbbinak. Megkeresem a táskámban és leírom.



Húsvét!!

Otthon voltunk, így a szüleim alkottak fantasztikus finomságokat leginkább! Nagypénteken rántott halacskát ettünk, szombaton viszont az elmaradhatatlan sonkát. Mint mindig, idén is házi volt minden. Mangalicasonka, le sem lehet írni, annyira finom volt. Hozzá házi készítésű torma - Apu kicsit megdinszteli és porcukrot szórt rá -, valamint a sonkalében főtt tojás. Anyu isteni sütiket varázsolt, így Hungária szeletet (diós piskóta, főzött krémmel és csokival), gyümölcstortát, kókuszkockát. Nyamiiiii. Vasárnap a csirkemellet én készítettem, kínais módra, na ezt leírom gyorsan. A csirkemellett felszeltem, palacsintatésztába mártottam és kisütöttem olajban. A következő szósszal kentem meg a kisült húsokat: 2 deci vízhez két evőkanál cukrot adtam és felfőztem. Hozzáöntöttem kevés paradicsomlevet (szintén otthoni) és chilipaprikát vagdostam bele. Főzni kellett, hogy a víz elpárologjon picit. Bejött mindenkinek!
Ha Húsvét, akkor tavasz, így tulipánszezon:-) Kaja helyett most ez a kép!