Egyik kedvenc kajám lett. Kakukkfű, fokhagyma, répa, libacomb, krumpli. Kell ennél több? A titka ennek is, hogy végig a legalacsonyabb hőfokon, fólia alatt sütöttem, mikor már omlós volt, akkor szedtem le róla a fóliát, s pirítottam picit. A vichy répa már ismert, a lassú tűzön, héjában főtt salátakrumplit vajon forgattam át. Nyamm!!
Íme:
Az ebéd utáni tejhabos kávém, csak úgy, mert szép és finom...
Délután sütöttem néhány palacsintát is, a tésztájában az a trükköm, hogy az extra sárga tojásból mindig kettőt vagy hárman teszek bele a 15-20 deka liszthez, valamint egy-két kanál cukrot, kevés vaníliáscukrot is hintek bele. Nem lesz így olyan fakó, hanem "olyan szép sárga" :-D
Hasonló fogás is volt, mint tavaly, ez a lazac. Ugyanúgy készítettem, 23-án már bepácoltam a kedvenc svéd fűszeremmel, a Zitronpeppar-ral, vagyis a citromos borssal. Citromkarikákat is tettem még rá. Forró serpenyőben, vajon sütöttem meg. Metélőhagymás tejföllel, salátával csúcs.
Egy másik fogás, amit életemben nem készítettem még, az ára miatt, nem is ettem sokat és féltem tőle, hogy elszúrom, az a libamáj volt. Egy kis darabot vettem kettőnknek, 30 dekásat. És hozzá egy fél kilós libazsírt. Az elkészítése kellemes csalódás volt, hiszen könnyebb megcsinálni, mint a rántotthúst, semmi de semmi ördöngősség nincs benne, úgyhogy ha pénztárcája engedi bárkinek, vágjon bele bátran! Annyi az egész, hogy sütés előtt egy órával megsózom, tejbe áztatom, mellé kakukkfüvet dobtam. Sütés előtt lecsepegtettem. Egy lábasban, kis lángon felmelegítettem a zsírt, pár gerezd fokhagymát és kakukkfűágat szórtam bele - ezzel is ellenőrízve, hogy mennyire meleg a zsír. Óvatosan beletettem a májat, s takaréklángon, néha megforgatva sütöttem. Fontos, hogy az olvaszott libazsír lepje el. Fogpiszkálóval ellenőriztem, hogy megsült-e: ha még vér jött ki a májból, akkor még sülnie kell, de ha nem, nem :-DD Utósózni érdemes. Főtt, majd héjában sült vajas-fokhagymás krumplival ettük. Fantasztikus lett!!
A maradékot visszatettem a zsírba, így jobban tárolható. Reggelire a libazsíros kenyér libamájjal pedig...mmmmm....
A bor: Jásdi Olaszrizling. Ittam már sokkal jobbat is, sokkal olcsóbbért.
Íme:
Kábé fél órája, vagyis 10 után ettük ezt a "könnyű" szombati vacsorát. Sült kacsamellet. Talán nem kellett volna annyit enni, mert éjjel szenvedni fogok... De annyira jól nézett ki, hát még az íze!
A 70 dekás kacsamellett jól megmostam, kettévágtam. Sóztam, borsoztam és beirdaltam kockásra a bőrös felét. Mint ahogy a malackáét szoktam. Egy serpenyőben kegy kanál olívaolajat tettem, majd bele a húst, elősütni. Öntöttem rá a pecsenyeléből, de nem mindet! Mindkét oldalát szépen megpirítottam, majd előmelegített sütőbe tettem, a kis sárga edénybe. Fokhagymát aprítottam a tetejére, de mellé is tettem megpucolatlanul. És persze az elmaradhatatlan kakukkfüvet szórtam rá. Fólia alatt sütöttem, majd ha megpuhult, levettem róla és megpirult.
Mivel száraz hús (én nem szeretem rózsaszínűen), mártást készítettem hozzá. Narancsost és erdei gyümölcsöst. A narancsot késsel hámoztam, apróra vágtam. Egy fél narancs levét rácsorgattam, majd egy edénybe felforraltam, hozzáadtam egy kanál - a serpenyőből maradt - pecsenyelevet (jójó, fordítva kellett volna...), cukrot. Az erdeis is hasonlóképp készült, de ahhoz vörösbort is öntöttem. Kenyérrel ettük, degesz lett a vége!
Ma a kis sárga edényemben sütöttem, néhány vajkockát, pár citromgerezdet és héjastul fokhagymagerezdet tettem rá. Először fólia alatt sütöttem, alacsony lángon, sokáig (így az apró szálkák szinte szétfőttek), majd levettem a főliát, hogy piruljon. Héjában főtt krumplit ettünk hozzá, meghámoztam és vajon megpirítottam. Fokhagymás petrezselyemben forgattam még meg. Saláta gyanánt paradicsomot kockáztam fel, fél lilahagymát pár pillanatig olívaolajon futtattam meg és ez került a parikra. Só és balzsamecet tette még finomabbá. Itt a kis gonosz:
Holnap már nem hal lesz, hanem malackalapocka!! :-)
