Hasonló fogás is volt, mint tavaly, ez a lazac. Ugyanúgy készítettem, 23-án már bepácoltam a kedvenc svéd fűszeremmel, a Zitronpeppar-ral, vagyis a citromos borssal. Citromkarikákat is tettem még rá. Forró serpenyőben, vajon sütöttem meg. Metélőhagymás tejföllel, salátával csúcs.
Egy másik fogás, amit életemben nem készítettem még, az ára miatt, nem is ettem sokat és féltem tőle, hogy elszúrom, az a libamáj volt. Egy kis darabot vettem kettőnknek, 30 dekásat. És hozzá egy fél kilós libazsírt. Az elkészítése kellemes csalódás volt, hiszen könnyebb megcsinálni, mint a rántotthúst, semmi de semmi ördöngősség nincs benne, úgyhogy ha pénztárcája engedi bárkinek, vágjon bele bátran! Annyi az egész, hogy sütés előtt egy órával megsózom, tejbe áztatom, mellé kakukkfüvet dobtam. Sütés előtt lecsepegtettem. Egy lábasban, kis lángon felmelegítettem a zsírt, pár gerezd fokhagymát és kakukkfűágat szórtam bele - ezzel is ellenőrízve, hogy mennyire meleg a zsír. Óvatosan beletettem a májat, s takaréklángon, néha megforgatva sütöttem. Fontos, hogy az olvaszott libazsír lepje el. Fogpiszkálóval ellenőriztem, hogy megsült-e: ha még vér jött ki a májból, akkor még sülnie kell, de ha nem, nem :-DD Utósózni érdemes. Főtt, majd héjában sült vajas-fokhagymás krumplival ettük. Fantasztikus lett!!
A maradékot visszatettem a zsírba, így jobban tárolható. Reggelire a libazsíros kenyér libamájjal pedig...mmmmm....
A bor: Jásdi Olaszrizling. Ittam már sokkal jobbat is, sokkal olcsóbbért.
Íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése