A fagyasztó kincsei: a spárga

Ma ismét könnyű vacsi volt, s szintén egy kedvenc volt benne: a zöldspárga. De úgy látom a kedvencek sora szinte végtelen. Szóval nyáron-ősszel rengeteg mindent tettem el télire, csurig van a fagyasztó otthoni erdei gombával, répával, spenóttal, kaporral, zöldbabbal ésígytovább...Spárgát ugyan nem ültettünk, de a piacról rengeteget beszereztem és készítettem megfőzve, levesnek, rizottónak, stb. Télire is tettem, így került elő ma. Vadrizzsel és zöldségekkel, céklával és sajttal ettük.

A rizst serpenyőben szoktam elkészíteni. Billtől láttam egy jó receptet, gyakran aszerint, ezt írom most le, hogy meglegyen (a hagyma és a fehérbor ma kimaradt belőle). Olívaolajon apróra vágott hagymát és fokhagymát pirítok, rászórom a rizset, majd vízzel és fehérborral öntöm föl (összesen két és félszer annyi folyadék legyen), babérlevéllel és tengeri sóval fűszerezem. Fedő alatt megpuhul a rizs. Erre ráöntöttem egy bonduelle rio mixet és sonkát tépkedtem rá. Friss bazsalikomot szabdaltam rá és szórtam rá reszelt kemény sajtot.

A zöldspárgát sós-cukros-natúrfűszeres vízben megfőztem, majd olívaolajon átforgattam. Maradt tegnapról céklasaláta, még az került a tányérra, hogy szép színes legyen.